A turizmusban rejlik a Székelyföld potenciálja, ez lehet a vidék húzóágazata – erre a következtetésre jutottak a hétvégi székely-udvarhelyi üzleti konferencia meghívottai.

A 15. jubileumi Őszi Vásár nyitónapjának délutánján került sor Székelyudvarhelyen, a polgármesteri hivatal Szent István-termében arra a szakmai konferenciára, amelyen neves meghívottak előadásait hallgathatták meg a résztvevők.

Az ország egyik legnagyobb turisztikai befektetését készül megvalósítani a háromszéki Vargyas községben egy osztrák befektetői csoport. Az erdővidéki település mellett jön létre a 60 millió eurós beruházás, számolt be Ernst Pebal.

Az osztrák fővállalkozó szerint 33 hektáron létesítenek egy turisztikai központot, amely 160 férőhelyes hotelt, ifjúsági központot, sportpályákat,

Nőtt a turisták száma az év első felében. A szállodaipar a növekvő keresletnek igyekszik megfelelni, idén 16 új hotelt adnak át. Az élelmiszerárak növekedése miatt ezek versenyképessége csökken.

Ennek ellenére, egyre többen látogatják a vendéglőket, és átlagban hat lej borravalót hagynak a pincérnek. Nőtt a turisztikai fogadóegységekbe érkezők száma az év első négy hónapjában 4,2 százalékkal,

Egyre népszerűbbek a székelyföldi kirándulóhelyek a külföldiek körében

A hegyek vonzzák leginkább a turistákat az idegenforgalmi csúcsidényben Erdélyben. A székelyföldi kirándulóhelyek a külföldiek körében népszerűbbek lettek; az idei szezonban máris közel öt százalékkal több turista kereste fel a vendégfogadó egységeket, mint tavaly.

A szállodatulajdonosok reménykednek, a köztisztviselők keseregnek az új juttatás miatt

Megjelent a Hivatalos Közlönyben az üdülési jegyek bevezetéséről rendelkező sürgősségi kormányhatározat. Eszerint üdülési csekket az egyéni munkaszerződéses alkalmazottak kaphatnak; a magáncégek közül csak az elmúlt évet nyereséggel záró társaságok élhetnek ilyen juttatással. Közalkalmazottak is kaphatnak ilyen jegyet, de a vonatkozó döntés intézményfüggő.

Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén. Ma már csak történelmi hagyományai és sajátos kultúrája miatt tekinthető önállónak.

Tágabb értelemben az Erdély vagy jelenkori Erdély elnevezés alatt ma többnyire Románia egész nyugati részét értjük, de nem mint egységes tartományt, hanem csak mint 16 megye összességét. Ez a terület magában foglalja Belső-Erdélyt, a Partiumot és a Bánság keleti nagyobb részét. E két utóbbi régió együtt Külső-Erdélynek is nevezhető.

• Északnyugat-Erdély (Északnyugat-romániai fejlesztési régió)
• Közép- és Kelet-Erdély (Közép-romániai fejlesztési régió)
• Délnyugat-Erdély (Nyugat-romániai fejlesztési régió)

• Erdély (ezen belül Székelyföld)
• Partium
• Bánság (azaz Kelet-Bánság)

A tágabb értelemben vett Erdély kiterjedése nyugat-kelet irányban 480 km, észak-dél irányban 400 km.

A történelmi Erdély egy 300-480 méterrel a tengerszint felett levő fennsíkot, az úgynevezett Erdélyi-medencét foglalja magában a körülötte emelkedő hegyvonulatokkal. Területe 57 000 km². Határai: délen Havasalföldtől a Déli-Kárpátok, keleten Moldvától és Bukovinától a Keleti-Kárpátok választják el. Északon az Északkeleti-Kárpátok (Máramaros, Gutin-hegység, Szilágyság) határolták, nyugaton az Alfölddel, délnyugaton pedig a Bánsági-hegyvidékkel határos. Az Erdélyi-medencét többek között a Maros és Szamos folyók szelik át, de innen ered az Olt folyó is. A történelmi Erdély fő bejárata nyugat felől a Király-hágó.

A magyar honfoglalás előtt

Erdély történelme az írásos forrásokból az i. e.. 1. évezredtől követhető nyomon. A korábban itt élő népek története az idők homályába vész. Az indoeurópai (iráni) nyelvű lótartó szkíták, az agatürszök az i. e. 1. évezredben vándoroltak a kelet-európai síkságról az Erdélyi-medencébe. Ekkor kezdődött el Erdélyben a vaskor. Az agatürszökről Hérodotosz tudósít, aki szerint a Maros-folyó (Marisz) mentén laktak, "trák szokás szerint éltek", békés természetű és gazdag nép voltak.